DimensiO ingatlan StudiO Betéti Társaság

Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

SZABÁLYZAT KIVONAT

ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók számára, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat

I. SZABÁLYZAT CÉLJA

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 33. § (1) bekezdése alapján az ingatlanügylette
l kapcsolatos tevékenységet folytató, szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltató) belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni.
A szabályzat célja, hogy a szolgáltató (beleértve a szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját, segítő családtagját) a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, és azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják, képes legyen felismerni.

A szolgáltató köteles a tevékenységére vonatkozó Szabályzatát az e tevékenységére irányadó jogszabályi előírások – különösen a Pmt., és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet – alapján elkészíteni.
Alapfogalmak a szabályzat értelmezéséhez:

ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügylet előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; (értékbecslő tevékenység tehát csak az ingatlanközvetítéshez kapcsolódóan tartozik a Pmt. hatálya alá!)

az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés során végzett tevékenység, akkor tartozik a Pmt. hatálya alá, ha az magába foglalja az ingatlan értékesítését is;

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése; …………………………… 

                            :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

III. AZ ÜGYFÉL - ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
- az üzleti kapcsolat létesítésekor;
- pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
- valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.


A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.

Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot megszüntetni.

Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
• az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
• az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a meghatalmazás érvényességének, a képviseleti jogosultságnak és a rendelkezési jog jogcímének ellenőrzése;
• a tényleges tulajdonos azonosítása;
• adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan [szerződés típusa, tárgya (beleértve a szerződés célját), időtartama, illetve – a szolgáltató mérlegelése alapján – a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) és a pénzeszközök forrására vonatkozó információk];
• az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. (Egyéni Vállalkozót is)

III.1 Az ügyfél (természetes személy) azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése.

A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (minimum adatkör):
- családi és utónevét (születéskori nevét);
- állampolgárságát;
- lakcímét;
- az azonosító okmányának számát, annak típusát;
- külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet.

 

Az érintett szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönt arról, hogy a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- születési helyét, idejét;
- anyja neve.

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a szolgáltatók a Pmt. hatályba lépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkeznek.

Az ügyfél (természetes személy) személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

- magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

III.2 Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása.

A szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):
- a neve és rövidített neve;
- székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe;
- cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma.

 A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon, a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- a főtevékenység;
- képviseletre jogosultak neve és beosztása;
- kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok.

Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek)től a szolgáltató – a fentiekben megjelölt okiratainak bemutatásán túl – követelje meg az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását, hogy
- a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta-e; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént-e;
- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
- külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
- továbbá, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtása még nem történt meg, a szolgáltató kérje el a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

A személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét, a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát mind a természetes személyek, mind a szervezetek jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében.

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult –kockázat-érzékenységi alapon – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

III.3 Az ügyfél (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése.

A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (minimum adatkör):
- családi és utónevét (születéskori nevét);
- állampolgárságát;
- lakcímét;
- az azonosító okmányának számát, annak típusát;
- külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet.

Az érintett szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönt arról, hogy a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- születési helyét, idejét;
- anyja neve.

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a szolgáltatók a Pmt. hatályba lépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkeznek.

Az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

- magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

III.4 A tényleges tulajdonos azonosítása
A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

A természetes személy ügyfél minden esetben köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos alábbiakban felsorolt adatait legalább tartalmaznia kell (a tényleges tulajdonosra vonatkozó minimum adatkör)
- tényleges tulajdonos neve;
- lakcíme;
- állampolgársága.

Az azonosítási kötelezettség egyértelművé tétele miatt célszerű rögzíteni az ügyfél szervezetben a tagok tulajdoni hányadát is az átvilágítás során.

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról az előbbiekben felsorolt adatok megadásával.

A nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is. Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

A szolgáltató kockázat-érzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (a tényleges tulajdonosra vonatkozó maximum adatkör):
- az azonosító okmány típusa és száma;
- külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely;
- születési hely és idő;
- anyja neve.
A szolgáltató – kockázat-érzékenységi alapon – kérheti az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.
A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó külföldi lakóhellyel rendelkező tag viszonylatában.

Ha az ügyfél szervezet valamely külföldi lakóhellyel rendelkező tagja kiemelt közszereplőnek minősül:
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
- a szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;
- az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor;
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a személyazonosságával kapcsolatban merül fel kétség, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
- alacsony adókulccsal rendelkező területeken (offshore) bejegyzett szervezet  taggal rendelkező ügyfél képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség alatti tulajdonrésszel rendelkező (25% alatti) természetes személyek okán nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan;
- a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
- a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne.

Kétség esetén a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását mindenképpen ajánlott kérni az ügyféltől a Pmt. 9. § (2) bekezdésre hivatkozással.
Ha a tényleges tulajdonos kilétével, vagy személyazonosságával kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szüntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel.

A szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.

Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

 


 
III.5 Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan

Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni a szerződés típusát, tárgyát (beleértve a szerződés célját), időtartamát. A szolgáltató – kockázat-érzékenységi alapon – rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód), valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Az üzleti kapcsolatban szereplő – ismeretlen eredetű – vagyon eredetére vonatkozó információ bejelentés alapjául is szolgálhat.
A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

III.6 Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása folyamán köteles a teljesített ügyleteket elemezni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfeléről szerzett ismereteivel. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni.

A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.

III.7 Ügyfél átvilágítás belső eljárási rendje

Az ügyfél azonosításának, a személyazonossága igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje:

Az adatok felvételét és az okmányok ellenőrzését végző: Szigeti Róbert vezető tisztségviselő

Az adatok rögzítése: 1. számú melléklet alapján


A rögzített adatok tárolása:  papír alapon időrend alapján

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért felelős: Szigeti Róbert vezető tisztségviselő

III.8 Egyszerűsített  ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 12. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.

 

A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél:
• a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei, nemzetközi-postautalvány felvételi, -kézbesítői, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet (a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet) az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
• olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
• a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv, központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg.

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a Szabályzat III.1 és III.2 pontjában meghatározott (minimum adatkör) adatokat, valamint az ezekben pontokban felsorolt okiratok bemutatását kérheti.
A szolgáltató vezető tisztségviselője alkalmazza az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást.

IV. A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó PMT08 számú nyomtatvány kitöltésével, az (1) bekezdés c) pontja szerint a bejelentést alátámasztó dokumentumok csatolásával és annak a hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történő megküldésével kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek az alábbiakban leírtak szerint:

A pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató;
- az ügyfél-átvilágítást elvégzi, ha az korábban nem történt meg;
- a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felismeréséről bejelentést tesz a kijelölt személy (meghatározása: IV.2-pont) útján a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik.

 

 

A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott megbízásoknál is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.  ………………………………. 

                                :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 


……………….. Szerk. :  szerződött ügyfél kérésére, jelen szabályzatot teljes terjedelmében elektronikusan, a megadott e-mail címére megküldjük.


                                                                                   DimensiO ingatlan StudiO Bt.
                                                                                          képv. : Szigeti Róbert